A pow-wow, vagyis gyűlés (nagygyűlés, összejövetel) a különböző törzsek találkozási pontja, ahol kapcsolatokat építhetnek, ápolhatnak. Gondolom a múltban ez a vonatkozása hangsúlyosabb volt. Amit mi láttunk az inkább egyfajta hagyományőrző tradíció, a viseletek, táncok, énekek megmutatása a nagyközönségnek. Kézműves termékek vására.
Húsvétvasárnap viszonylag kevesen voltak, de a szervezők azt mondták szombaton nagy volt az érdeklődés. Talán mert kevesen lézengtek a hatalmas Skyline Középiskolában, ahol a Pow-wowt tartották, valahogy olyan szomorú volt a hangulata. Persze legfőképp a saját érdekük, hogy őrizzék a hagyományaikat, az hogy ez bárki más számára megismerhető, csak másodlagos.
De lehet, hogy azért tűnt szomorúnak az egész esemény, mert tudjuk mennyi fájdalom meg szenvedés van az indiánok háta mögött. Akárhogyis, nekem nagyon keserű lett a szám attól, amit láttam.
Gyönyörű tavaszi nap volt, és végig egy tornacsarnokban voltunk. Az utolsó hely, ahová egy indiánt elképzelek...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése